200 év telt el a 'Marson'. A terraformálás nyomán a vörös bolygó felszínét már kékre festik a terjeszkedő óceánok. Az Európa II-n létesített kutatóbázishoz indul egy tíz űrhajósból álló expedíció, hogy üzembe helyezze és két éven át kutatómunkát végezzen az állomáson. Ez az első alkalom, hogy egy expedíciónak közvetlen a jeges óceán partján kell landolnia. Az IMF (International Mars Foundation) Magyarországtól kér segítséget, hogy tervezzen és építsen egy olyan univerzális rovert, mely sikeres landolás esetén lehetőséget ad a kutatóknak, hogy vízen - jégmezőn és szárazföldön felfedező utakra indulhassanak. Vészhelyzet esetén pedig, amilyen a landolás az óceánban ez a rover lenne az űrhajósok utolsó esélye.
6 hónappal később, Kiskunhalas Űrközpont:
Most jött a hír: súlyos üzemzavar a Mars körüli pályára állt űrhajóban. A kapitány kiadta az azonnali landolásra a parancsot. Mindenkinek el kell hagynia a hajót, ezért a rendszer élesítette a landoló egységen kívül a két mentőkapszulát is. A szivárgás miatt lezárt szekciók miatt 2-2 űrhajós a mentőegységben ereszkedik a felszínre, a többiek a fő leszálló űrhajóban érkeznek a Marsra. Az előzetes kontroll adatok szerint közel az Európa II-höz egy jégmezőn vagy az óceánban landolnak. Életbe lépett a B terv. A kiskunhalasi űrközpont olyan pályaadatokat adott az univerzális rovert felszínre juttató modulnak, hogy azon a területen érjen a Marsra, ahonnan legnagyobb esély van a 10 űrhajós megmentésére. A verseny az idővel elkezdődött.
Az első műholdkép az evakuálás után 2209. május 9. 10:00
A feladat: kimenteni a 10 tagú legénységet, mielőtt leállnak az életfenntartó berendezések. A két-két űrhajós a mentőkapszulában az óceánon ért felszínt, de a fő leszálló űrhajó a hattagú legénységgel egy sík jégmezőn szállt le. A rovert szállító modul is sikeresen landolt a közelben az óceánon. 30-45 perc áll rendelkezésre, hogy mindenkit kimentve elérjük a szárazföld határát. Ha levetítjük egy 8x8 m területre (ekkora a pálya) akkor a rover az egyik sarokból indul és a szomszédos sarokba érkezik. A 15 cm mélységű óceánban kb. 20 db max. 20 cm átmérőjű jéghegy, jégtábla vagy igazi szikla (nem eltolható!!) található. A legnagyobb szikla sem emelkedik a vízszint fölé 15 cm-nél. A pályán a legnagyobb szárazföld a megmozdíthatatlan jégmező, melynek vastagsága 5 cm, anyaga leginkább a lépésálló hőszigetelő hungarocellre hasonlít. A jégmező összefüggő felülete kb. 2.5 x 2.5 m -es. Alakja szabálytalan, de 50 cm-nél rövidebb oldala nincsen. A radarképek alapján egyik oldala 50 cm szélességben 50 cm hosszban lejtősen a víz alá nyúlik. A természetes feljáró a két piros jelzőfénnyel nagy segítség, ha a rover kétéltű. Ha olyan megoldás született annó, mely a vízen és a szárazföldön külön robottal oldja meg a feladatot akkor a jégmező bármely oldalról megközelíthető. Ebben az esetben is el kell érni a leszálló egységet és vissza kell térni az anyahajóra. Megelőzendő a következő kérdést: repülni még nem lehet (légpárna még belefér). Egy mórickarajz a pályáról és a rámpa adatai: <itt>.
Egy még a Földön készült kép a landoló egységről.
A landoló egységek külső pajzsa olyan mintha egy felfújt sárga gömb alakú lufiból lenne. Mindhárom célpont átmérője egységesen 12 cm. A három láb irányát jelzik a tőlük 5 cm-re elhelyezett piros jelzőfények, melyek a hő miatt beleolvadtak a jégbe. A vízbe érkezett mentőhajók horgonnyal stabilizálták pozíciójukat. Az űrhajósok kimentését jelképezi, ha a lufit sikerül kilyukasztani. Ehhez kötelező legalább 6 cm-re megközelíteni a robotnak (robot testének, kontúrjának) a célt és közvetlen fizikai kontaktusba kerülni vele (pl. egy tűvel (ami ugye max. 6 cm lehet)). Például egy robotkar a végén egy tűvel sem érhet el 6 cm-nél messzebb. A robot kontúrvonala (a robot összefüggő körvonala fentről nézve) nem lehet a lufi magasságánál (12 cm) feljebb (ez nem = a robot magasságával).
Egy tesztvideó a két óra alatt összedobott úszó uzsonnásedénnyel <itt>. Elképzelni se tudom milyen vad ötletek fognak születni, de a nyílpuskát szúrólángot robbanószert ne használjatok.
A rover:
Több megoldás lehetséges, hogy minél szélesebbre tárjuk a megoldások kapuját. Építhető egy komplex kétéltű robot, de lehetőség van a funkciók szétválasztására is. A hordozó jármű kimenti a vízen hánykolódó űrhajósokat, majd a jégmezőre teszi a szárazföldi egységet. A hattagú legénység kimentése után (lufi durran) vissza kell térni a hordozóra. Abban az esetben, ha csak a hordozó ér be a célba a hattagú legénységnek annyi (illetve 6 pontot ér).
Idemásolnám tavalyról a szokásos tudnivalókat:
Építeni kell egy önjáró, mozgásához saját energiaforrást használó robotot. Ebből következik, hogy vezetéket sem a kommunikációhoz, sem vezérléshez nem lehet használni. A robot hossza nem haladhatja meg az 50 centimétert a szélessége a 40-et. A magasság és a súly nincs korlátozva. A rover bármiből megépíthető, alkatrészként bármilyen gyári (kínai) játék modell felhasználható. Ez esetben kötelező úgy átalakítani a játékot, hogy legalább kinézetben hasonlítson egy kutató robotra.
A rovernek a 15 cm mély óceánban úsznia kell, nem érheti el a talapzatot semmilyen formában (kiszakítaná a fóliát brrr..).
A robot végezhet extra mérési feladatokat is, mely elősegíti a feladat végrehajtását, de olyan méréseket is (hőmérséklet, áramlási adatok, mélység..) mely a robot versenyen kívüli valós életben történő felhasználásánál kapna csak hangsúlyt (plusz pont ezekért a funkciókért nem jár).
Az irányítás:
Minden idők legnehezebb feladatával kell megbirkózni idén. Szerencse, hogy a rádióhullámnak a 'Mars' 2209-ben csak 15 másodpercnyi utazásra van. A földi irányítóközpontból kiadott parancsokat 15 másodperccel késleltetni kell. A kontroll szoftverben meg kell jeleníteni az idő múlását jól követhető módon. Idén is megengedett a marsbázis használata, de CSAK A PÁLYA MELLETT ELHELYEZETT SZÁMÍTÓGÉPEN FUTTATHATÓ OLYAN PROGRAM AMI KÉSLELTETÉS NÉLKÜL AUTONÓM IRÁNYÍTJA A ROBOTOT. A marsbázison van delej és UTP hálózat. Az elmúlt években megengedett, de nem hasznosított marsi 'gps' lehetőség megszűnt, kivéve ha a jeladó a landolási ponton található és független (nem hálózati 230V táplálást igényel!!!). Ez esetben a START pontra helyezhető egy úszni tudó és elemekkel/akku táplált egység. A még 2006-ban felbocsájtott műhold viszont ugyanúgy késleltetés nélkül sugározza a jeleket a belső hálózaton, mint az előző években. Idemásolnám a tudnivalókat tavalyról:
Műhold: A 'Marson' mindösszesen két ponton lehet ill. van kamera: az egyik a rover szeme, a másik egy jó öreg elsőgenerációs műhold, ami a pálya felett kering 5,5m magasan. Optikája lehetővé teszi, hogy az egész felszín egyetlen képen láthatóvá váljon, némi optikai leképezési hiba árán. A műhold egy fix. ip címen érhető el a mindenhol jelenlévő helyi hálózaton. A műhold op. rendszere XP, a logitech fusion kamerát kezelő szoftver a webcam_xp.
Sajnos technikai okokból az előző években használt nagyfelbontású térképszoftver nem érhető el.
A verseny győztese:
az a csapat aki a lehető legrövidebb idő alatt megmenti az összes bajba jutott űrhajós életét. A matematika nyelvén 1 űrhajós = 2 pont, ha biztonságban elér a célhoz (rajzon STOP). Ha csak a lufi durran, de nem jut el a célig akkor az abban az egységben utazott űrhajós = 1 pont. Ha mindenki túlélte - és csak akkor - (a küldetésre adott idő minusz a küldetés teljesítésének ideje) x 1 pont pluszban. Példák:
A küldetés max. ideje 40 perc (a jelenetkezett csapatok számától függ).
Jelentkezés 2009. február 28-ig ill. minél előbb.
Sipos Attila
