Egy ilyen verseny rendezése nem egyszemélyes vállalkozás. Bizonyítandó, háromnapi hideg élelemmel ideültem a gép elé és köszönetet szeretnék mondani:

· Feleségemnek, életem párjának Pap Andreának mindenért, amit nem is tudok szavakba önteni

· A fiataloknak akik itt voltak és azoknak akik az utolsó pillanatig (szombat hajnali négyig) dolgoztak az elmúlt három hónapban

· A II. Rákóczi Ferenc Szakközépiskola és Kollégium vezetőjének Klein Imre igazgató úrnak, mert első megkeresésemre otthont adott a versenynek

· A zsűri tagjainak (Pálinás Tibor gépészmérnöknek, Nagymáté Csaba villamosmérnöknek, ViziPál Gábor villamosmérnöknek és ifj. Pálinkás Tibor gépészmérnöknek) akik első kérésre igent mondtak és társadalmi munkában a jövő generációba vetett hitüket hozták Kiskunhalasra.

· Pálinkás Tiborné-nak aki nélkül most sok pótolhatatlan fényképpel szegényebbek lennénk

· A neve eltitkolását kérő fizikusnak és feleségének, akik önzetlenül és nagylelkűen 200.000 Ft-tal támogatták a versenyt. Számomra megtiszteltetés, hogy megismerhettem Őket.

· Nagy Miklós villamosmérnök bácsinak, aki végül egészségi állapota miatt nem tudott a zsűri munkájában részt venni az emlékeiért amit megosztott velem.

· Békei Ferencnek a Rádiótechnika lap főszerkesztőjének az 50.000 Ft anyagi támogatásért és a 150.000 Ft értékben felajánlott évkönyvekért

· Az Emitel zRT-nek a 100.000 Ft támogatásért, különösen Dadai Attilának aki a cég részéről végig itt volt a versenyen és segített amiben csak tudott.

· Szabó Pálnak és feleségének a kiskunhalasi A-Z híradástechnikai kereskedés tulajdonosainak a felajánlott digitális kézi műszerekért

· Csabai Gábornak a NETNAP.HU főszerkesztő helyettesének, mert itt volt és fáradhatatlanul addig fényképezet amíg a technika le nem győzte mivel lemerült a gépben az elem.

· Anda Páter igazgató helyettes úrnak a szép emléklapok megalkotásáért.

· Téglás László igazgatóhelyettes barátomnak a sok segítségért és a verseny hivatalos megnyitásáért

· Bihari László tanár úrnak az iskola kollégiumának vezetőjének a nyíregyházi csapat vendéglátásáért.

· Szolnoki Istvánné tanárnőnek az alapítvány vezetőjének a sok adminisztrációs munkáért

· Herczku Zsolt informatika tanárnak és barátomnak aki végig segített a szervezésben a pálya építésében és rengeteg más dologban

· Gurály Attila testnevelő tanárnak és barátomnak aki nélkül semmire sem mentem volna

· László Horia –nak az iskola gondnokának aki szombat este a szakadó eső ellenére lapátolta a homokot a tornacsarnokból és Ő az akinek mindenhez kulcsa van és oda is adta.

· Kévés Attilának cégtársamnak, aki helyettem húzta az igát napokon át. Kölcsönadta a vadonatúj futóját és mondanom sem kell mára ráférne egy festés. Övé volt a létra is amin a legnagyobb bánatomra a verseny alatt fel kellett másznom a ’Mars’ körül 6 méter magasan ’keringő’ műholdat megjavítani.

· Vas Benőnek az iskola rendszergazdájának, mert s.o.s. bejött és bekötött egy wifi kapcsolatot.

· Az iskola minden tanárának aki így vagy úgy , de segített.

· Az iskola pár diákjának akiknek a nevét sajna nem írtam fel, de önként és önzetlenül segítettek a pakolásban és a terem berendezésében. Attilának, mert mindig Ő kapta a legnagyobb lapátot és nem morgott érte.

· Sági Róbertnek és két segítőjének a hangosításért és azért mert nem adták fel mikor leégett a végfok.

· Feró Zsolt rendszergazdának aki kikölcsönözte nekem a cége féltett projektor vásznát

· Csupity Zoltánnak aki kölcsönadta a műhold szemét egy Logitech Fusion kamerát.

· Krizsán Istvánnak és Tetlák Róbertnek a VGA hosszabító kábelért

· A Sziszó Mix Kft-nek a kövekért amit ugyan kölcsön kaptam, de Herczku Zsoltnak pont ilyen és ennyi kő hiányzott a kertjéből.

· Fekete Szabolcs barátomnak a TV2-nél aki feldobta ugyan a labdát csak nem kapta el senki.

· Szűcs ’Dezsőnek’ és Nagyapáti Elizának a dekorációs munkáért amit ingyen végeztek.

· A www.webtar.hu –nak a 100%-os szolgáltatásért

· Mindenkinek akit a ’cocacóla’ dopping ellenére akaratlanul kihagytam.

 

                                                                                                                     Köszönettel:

                                                                                                                                  Sipos Attila